Tallózás ritkaságaink között

MIKES KELEMEN TÖRÖKORSZÁGI LEVELEI:

A szerző bizonyítottan eredeti kézirata. Mikes Kelemen 1717. október 10-én kezdte el leveleinek írását, s 1758. december 20-án keltezte az utolsót. Az egybekötött 207 fiktív levél, a magyar széppróza első terméke könyvtárunk egyik nagyon féltett büszkesége. 1986-ban az OSZK-ban restaurálták. Mikes Törökországi leveleit Rákóczi Ferencnek egy Horváth István nevű szolgája őrizte, és tőle került a bécsi magyar irodalmi társaság egyik tagjához, Görög Demeterhez. Görög Demeter pedig tovább adományozta a leveleket Kulcsár Istvánnak, s ő adta ki 1794-ben elsőként a P.E. grófnőhöz címzett Mikes-féle leveleket. Kulcsár örököseitől Toldy Ferenc vásárolta meg 1858-ban. Toldyt sok szál fűzte Egerhez, és szívesen kereste meg az érseki székvárost. Egyrészt azért, mert Izabella nevű lánya itt volt az angolkisasszonyoknál apáca, majd főnöknő, másrészt a tudósbarát Bartakovics Béla érsek is szívesen látta az irodalomtörténészt. Bartakovics érsek 1867-ben "szerezte" meg az eladósodott Toldy Ferenctol a bujdosó székely leveleit, a főpap pedig könyvtárunkra hagyta.

HORAE BEATAE MARIAE VIRGINIS:

Közismert nevén Egri hóráskönyv. (Hártya.) Gyűjteményünk egyik legértékesebb unikumát Pyrker érsek hozta Velencéből és az ő hagyatékából került könyvtárunkba 1848. március 14-én. A 15. század végén készített, a franciaországi Toursból származó imakönyv mindössze 56 hártyalevelet tartalmaz. A hóráskönyvet 10, egész oldalt betöltő (110 x 72 mm), és 6 kisebb miniatúra, valamint 24 kalendárium-kép illusztrálja. 1976-ban hasonmás kiadása is megjelent magyar, német és angol nyelvű kísérőkötettel.

MISKOLCI LÁSZLÓ-FÉLE MISSALE:

(Pergamen.) 1394-ből származik. Ez az első magyar eredetű festmény, akinek alkotóját ismeri a művészettörténet. A missale (más néven: misekönyv) a kánon előtti kép festőjéről, Miskolci Lászlóról kapta nevét.

DANTE-KÓDEX:

Giovanni da Serravalle fermói püspök 1416-ban fordította latinra az Isteni színjátékot. A gótírásos mű elején Luxemburgi Zsigmondnak szóló ajánlás található. Ez a fordítás megtalálható még a Vatikáni és a British Múzeumban, de mindkettőből hiányzik a Zsigmondnak szóló ajánlás, valamint a kommentárokban van eltérés.

VERANCSICS ANTAL PRAEFACIONALÉJA:

Verancsics egri püspök korában Pozsonyból rendelte meg 1563-ban. A könyvnyomtatást már 123 éve feltalálták, de ez a munka még kéziratos. Csak alapos vizsgálódás után tudjuk megállapítani, hogy nem nyomtatvány, hanem kézi munka. Igazi mestermű.

SZATMÁRI BÉKESSÉG:

A békekötés szövegének magyar fordítása 1718-ból. Nagyszombatban fordította Pulay János gróf Czobor Teréziának, aki Eszterházy Károly püspök anyai nagyanyja volt, így a mű ezáltal került könyvtárunkba.

MOZART-LEVÉL:

W. A. Mozart 1787. augusztus 2-án írta nővéréhez. A 18 soros levelet Bécsből címezte édesapjuk elhunyta alkalmából. Pyrker érsek vásárolta Velencében, és ő hagyta könyvtárunkra. Ez az egyetlen, Magyarországon létező autográf Mozart-levél.

RATIO EDUCATIONIS Bécs, 1777.

MÁRIA TERÉZIA híres törvénye, amely ugyan megakadályozta Eszterházy Károly püspök egyetemalapítási tervét, de a magyar oktatásügy jelentős állomása volt.

Főegyházmegyei Könyvtár, Eger

Tallózás ritkaságaink között

Kövessen minket: