|
TALLÓZÁS RITKASÁGAINK KÖZÖTT: |
|
|
|
|
| | | MIKES Kelemen törökországi levelei: | | | A szerző bizonyítottan eredeti kézirata. Mikes Kelemen 1717. október 10-én kezdte el leveleinek írását, s 1758. december 20-án keltezte az utolsót. Az egybekötött 207 fiktív levél, a magyar széppróza első terméke könyvtárunk egyik nagyon féltett büszkesége. 1986-ban az OSZK-ban restaurálták. Mikes Törökországi leveleit Rákóczi Ferencnek egy Horváth István nevű szolgája őrizte, és tőle került a bécsi magyar irodalmi társaság egyik tagjához, Görög Demeterhez. Görög Demeter pedig tovább adományozta a leveleket Kulcsár Istvánnak, s ő adta ki 1794-ben elsőként a P .E. grófnőhöz címzett Mikes-féle leveleket. Kulcsár örököseitől Toldy Ferenc vásárolta meg 1858-ban. Toldyt sok szál fűzte Egerhez, és szívesen kereste meg az érseki székvárost. Egyrészt azért, mert Izabella nevű lánya itt volt az angolkisasszonyoknál apáca, majd főnöknő, másrészt a tudósbarát Bartakovics Béla érsek is szívesen látta az irodalomtörténészt. Bartakovics érsek 1867-ben "szerezte" meg az eladósodott Toldy Ferenctol a bujdosó székely leveleit, a főpap pedig könyvtárunkra hagyta. | | | | HORAE BEATAE MARIAE VIRGINIS: | | | Közismert nevén Egri hóráskönyv. (Hártya.) Gyűjteményünk egyik legértékesebb unikumát Pyrker érsek hozta Velencéből és az ő hagyatékából került könyvtárunkba 1848. március 14-én. A 15. század végén készített, a franciaországi Toursból származó imakönyv mindössze 56 hártyalevelet tartalmaz. A hóráskönyvet 10, egész oldalt betöltő (110 x 72 mm), és 6 kisebb miniatúra, valamint 24 kalendárium-kép illusztrálja. 1976-ban hasonmás kiadása is megjelent magyar, német és angol nyelvű kísérőkötettel. | | | | MISKOLCI László-féle MISSALE: | | | (Pergamen.) 1394-ből származik. Ez az első magyar eredetű festmény, akinek alkotóját ismeri a művészettörténet. A missale (más néven: misekönyv) a kánon előtti kép festőjéről, Miskolci Lászlóról kapta nevét. | | | | DANTE-kódex: | | | Giovanni da Serravalle fermói püspök 1416-ban fordította latinra az Isteni színjátékot. A gótírásos művet a fordító Zsigmond császárnak és királynak ajánlotta. Ez a fordítás megtalálható még a Vatikáni és a British Múzeumban, de mindkettőből hiányzik a Zsigmondnak szóló ajánlás.
| | | | VERANCSICS Antal praefationaléja: | | | Verancsics egri püspök korában Pozsonyból rendelte meg 1563-ban. A könyvnyomtatást már 123 éve feltalálták, de ez a munka még kéziratos. Csak alapos vizsgálódás után tudjuk megállapítani, hogy nem nyomtatvány, hanem kézi munka. Igazi mestermű. | | | | SZATMÁRI BÉKE: | | | A béke szövegének magyar fordítása 1718-ból. Nagyszombatban fordította Pulay János gróf Czobor Teréziának. | | | | MOZART-levél: | | | W. A. Mozart 1787. augusztus 2-án írta nővéréhez. A 18 soros levelet Bécsből címezte édesapjuk elhunyta alkalmából. Pyrker érsek vásárolta Velencében, és ő hagyta könyvtárunkra. Ez az egyetlen, Magyarországon létező autográf Mozart-levél. | | | | RATIO EDUCATIONIS Bécs, 1777. | | | MÁRIA TERÉZIA híres törvénye, amely megakadályozta Gróf Eszterházy Károly püspök egyetemalapítási tervét. |
|