gróf Eszterházy Károly

(1725-1799)

1725. május 4-én született Pozsonyban. Apja, Ferenc, a késõbbi tárnokmester, anyja Pálffy Szidónia grófnõ volt.Tanulmányait Pozsonyban kezdte. Kora ifjúságától a papi pálya vonzotta, így 1741-ben a nagyszombati jezsuita szemináriumba iratkozott be. Döntõ fordulatot jelentett életében, hogy 1745-ben a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Rómában folytatott teológiai tanulmányokat, majd teológiai doktorátust szerzett. Hazatérte után elõbb esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, majd 1759-tõl váci püspök. Nagy munkákra Vácott nem sok ideje volt, mert az uralkodó hamarosan egri püspökké nevezte ki.Eszterházy Károly 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki – és Heves vármegye fõispáni – tisztét. Közel négy évtizedes muködése alatt jelentõsen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, muvelõdési arculatának kialakításához.
A nagy muveltségû, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes fõpap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. Mûködése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének a csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve – a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni – azonban nem sikerül, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem mûködését. A mû mégis elkészült, amelyet Líceumnak neveznek. Már 1774 óta az oktatást szolgálja, amikor a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai vették birtokukba az addig elkészült épületrészeket.Hallatlan munkakedve idõsebb korában sem csökkent. 1790-ben, ötéves kényszerszünet után ismét elfoglalta a fõispáni széket, sõt a nagy fontosságú 1790–91-es diétán mint a katolikus párt vezetõje, a magyar egyház egyik legtekintélyesebb és legharcosabb képviselõje vett részt.1793-ban alapította meg könyvtárunkat. Ekkor építtette a Líceum épületét is, ahol egyetemet kívánt létesíteni. Sajnos, az egyetem létesítése nem sikerült, az épület azonban mindig a tudományt szolgálta, s ma is ezt a hagyományt követi: a nevét viselő főiskola központi épülete lett.
Eszterházy mindvégig az egyetemi gondolathoz híven rendezte be a Líceumot, a könyvtárhoz pedig ennek megfelelően gyűjtötte Európa-szerte a könyveket, dokumentumokat. Eszterházy püspök kezdettől fogva nyilvános könyvtárként szerette volna működtetni a Líceum könyvtárát. Ez országosan is az elsők közé helyezi ilyen tekintetben az egri intézményt. (Az első a pécsi püspök által alapított könyvtár volt, de mára a miénk az egyetlen, amely alapítása óta így is működik!)

Maga a barokk könyvtárterem az épület déli részén helyezkedik el. Az ide betérő látogatót lenyűgöző látvány fogadja: a méretek és arányok, a stílusok és színek harmóniája ünnepélyes hangulatot teremt. A szem óhatatlanul felfelé emelkedik, hogy szinte beleütközzön Kracker János Lukács (1719-1779) 1778-ban festett, az egész mennyezetet betöltő döbbenetes szépségű freskójába. A terem másik ékessége a monumentális faszerkezetű állványzat. Ezt jól tagolja a középen körbefutó karzat. Az európai viszonylatban is híres bútorzat tervezője Fellner Jakab. A művészi kivitelezés pedig Lotter Tamás egri asztalosmester nevéhez fűződik. Külön érdekessége, hogy építésekor semmilyen fémszerkezetet nem alkalmaztak. A földszinten 16, a karzaton pedig 19 hatalmas polcrendszer áll a gyűjtemény rendelkezésére. Lotter 1778 tavaszán kezdte el a munkálatokat, s mintegy három esztendő alatt készítette azt el, felvidéki tölgyből. Ekkor kezdték el feltölteni az Eszterházy-gyűjtemény anyagával, hogy 1793. december 28-án megnyithassa kapuit a nagyközönség előtt. Az épületben található gyönyörű kápolna az államosítástól kezdve tíz esztendeig üresen állott. 1959-től sikerült elérni, hogy a könyvtár használatába kerüljön, így legalább meg lehetett menteni az utókor számára. A kápolna könyvraktárként működött, a sekrestye pedig sokáig a könyvtár lelke volt. Az intézmény tervei szerint művészeti bemutatók, kulturális programok helyszíne lesz a jövőben. Az egri Főegyházmegyei könyvtár nem csupán az írásba foglalt tudományt bocsátja ingyen rendelkezésére a hazai és külföldi érdeklődőknek. Az Egerbe látogató turisták szinte mindegyike megfordul e falak között is.

Jelenleg a hagyatékokból a teológia, filozófia, történettudomány, néprajztudomány, nyelvészet, művészet kézi- és szakkönyveit gyűjtik. Az elmúlt kétszáz esztendőben az írott tudomány olyan mennyiségű jelentős anyaga halmozódott fel a könyvtárban, hogy az egri Főegyházmegyei Könyvtár megkapta a rangos tudományos könyvtári besorolást, majd nemrégiben a közkönyvtárit is.

Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20 000 kötettel. A gyűjteményt folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162 800 kiadványuk van, 30 különböző nyelven.A látogató találkozik itt unikumnak tekintető ritkaságokkal is. Ilyenek például Mikes Kelemen törökországi leveleinek eredeti kéziratai, a magyar széppróza első termékei. Pyrker érsek hagyatékából származik a 15. századi „Hóráskönyv”. Itt látható Mozart Magyarországon fellelhető egyetlen levele: a zeneszerző zseni 1787-ben írta a nővérének. Kurózum Vesalius 1642-ből származó, az emberi test felépítésért bemutató orvosi könyve. Megannyi nemzeti kulturális örökség és európai örökség Európa reménybeli kulturális fővárosában.

Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését ábrázolja.

Nagyhírű alapítónk, gróf Eszterházy Károly, az utolsó egri püspök 74 éves korában, 1799. március 15-én hunyt el. Tevékenységével elõkészítette a püspökség érseki rangra emelését, ez azonban csak halála után 5 évvel, 1804-ben történt meg.